Szervezet közlemény

Ed Glover walkeri nagygyűlése

Amikor már mindenki azt hitte, hogy az alelnökjelölt elhagyja Walker megyét, váratlanul óriásplakátok és szórólapok lepték el Arlingtont. Edward Glover nagygyűlést hirdetett meg, ahová minden lakost szeretettel várt. Végül amikor sor került rá, mintegy tizenötezren gyűltek össze a Városligetben, hogy részt vegyenek a Progresszív Párt legnagyobb megyei eseményén. A meghívott előadók között szerepelt a híres ciron operaénekes, Peter Ombra, aki lenyűgöző tenor előadásával szórakoztatta a közönséget. Rögtön utána a párt szenátorjelöltje, David Drowle mondott rövid beszédet, amelyben ismertette szenátorjelölti programját. Elmondása szerint Jason Brownson szenátorjelölt-társával azonos elveket vall, így közös erővel készülnek a választásokra.

Ed Glover, akire a jelek szerint a legtöbben kíváncsiak voltak, nem sokkal Mr. Drowle után lépett színre, s hosszú beszédét meg-megtörték bekiabálások, éljenzések és egy megmagyarázhatatlan forrásból származó „Ed, Ed, Ed, Örökké Veled!” felkiáltás, amely a nap jelszavává vált gyakorlatilag, hiszen a tömeg sokszor és hosszan skandálta a beszéd alatt és közben. A politikus szavait egyébként a lakosság rádión keresztül is élőben követhette.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Felebarátaim és Teljes Barátaim! Progresszívek és Reformpártiak! Nők és Férfiak! Vagy egyszerűbben: Tisztelt Cironia!

Örömmel köszöntök mindenkit innen, az arlingtoni Városligetből, a rádiókészülékek mellől, vagy bárhol, ahonnét figyelemmel kísérik szavaimat! Azokat is köszöntöm, akik csak lélekben vannak itt velünk! Nem azért jöttem, hogy azon keseregjek, hogy kikaptam az alelnökjelölti vitán, mégis ezzel kezdeném. Ugyanis, én nem tudom, hogy kik nézték és értékelték ezt a vitát, de az kétségtelen, hogy elfogultak, elvakultak voltak. Legalábbis a többségük. Önök közül bizonyára többen látták a Mr. Wrighttal történő szócsatánkat, s nem akarok szerénytelennek tűnni, de azt a vitát nem ő nyerte! Felvázolt egy meggondolatlan és betarthatatlan programot, higgadtságának ellenére hazudozott rólam és végig kerülte az egyenes, tiszta beszédet. Én – ezt elismerem – talán még a megszokottnál is hevesebben beszéltem, de végig érvek mentén, tények alapján haladva mondtam el a véleményemet. Szinte minden szakmai vitarészt megnyertem az értékelők szerint is, összességében 58%-uk úgy látta, hogy a vitát Wright nyerte. Mi van!? Mindenkinek el ment az esze? Nem, én sem hiszem, hogy ez így lenne, attól tartok inkább, hogy a szavazás eredményét egyesek rosszindulatúan manipulálták. Hogy kik, azt mindenki képzelje bele maga… Sógorom, akiről közismert, hogy a Reform Párttal szimpatizál, azzal fogadott otthon, hogy szívből gratulál a vitán elért „kis győzelemhez”, de azt is hozzátette, hogy „azért nem kellett volna megenni reggelire a másik alelnökjelöltet”. Jó, tudom, ez túlzás, de a lényeget Önök is értik, ez az eredmény nem tisztességes…

De ennyit magamról, térjünk át a Progresszív Pártra. Politikai közösségünk és a pártvezetés nevében köszönöm Önöknek, hogy ilyen sokan segédkeznek a kampányban, amikor ma reggel Arlingtonba érkeztem, a korábban tapasztalt házak elé kihelyezett progresszív választási plakátok többszöröse fogadott, többségükről a saját képmásom mosolygott rám, ami megható. Mondtam is David Drowle szenátorjelölt barátomnak, hogy ne haragudjon, amiért az ő arcképeit kiszorítottam a városból. Megjegyeztem, nem értem miért van ennyi Glover-arc itt, hiszen ő sokkal jobb kiállású fiatalember, bizonyára kényelmesebb lenne őt bámulni nap mint nap, mint engem. Ez persze csak vicc, hálás vagyok a kampányban való segítségükért!

Egy másik élményemet is megosztanám Önökkel, amit szintén ma reggel tapasztaltam. Egy igen kedves idős hölgy megszólított az utcán, hogy mi nem szégyelljük-e magunkat amiatt, hogy azt a rengeteg pénzt jelöltjeink plakátjaira pazaroljuk, ahelyett, hogy a népet segítenénk. Elcsodálkoztam a kritikán, s el is gondolkodtam, de megígértem neki, hogy beszédemben kitérek majd erre is. Akkor lássuk is! A kampányolás célja, hogy minél több embert megszólítsunk, minél több polgártársunkhoz eljuttassuk a pártunk és jelöltjeink üzeneteit. Sajnos e nélkül nem lenne esély a győzelemre, hiszen honnan szereznének tudomást arról az átlagemberek, hogy mit ígérünk számukra? Persze értem, hogy amikor már harmincadszor sétálunk el ugyanolyan plakátok mellett, akkor az bosszantó tud lenni egy kicsit, ezért is törekszünk odafigyelni a sokszínű kampánytevékenységre. De ha már az a kérdés, hogy miért nem a szegények megsegítésével hívjuk fel a figyelmet szociális programunkra, akkor erre a válaszom az, hogy márpedig ezt tesszük! Megszámlálhatatlanul sok progresszív jótékonysági akciót szerveztünk meg a közelmúltban, ételosztásokat, ruha- és tűzifaosztásokat tartottunk az ország több pontján is, s ezt a továbbiakban is folytatjuk. Csak a Progresszív Pártnak van erre egy külön szervezete, a Progresszív Szociális Központ, amellyel közösen igyekszünk a szegény emberekhez is programunkat, amely segítő kezet nyújt az elesetteknek. Természetesen nincs szó a szavazatok megvásárlásáról, vagy megvesztegetésről, segélycsomagjainkat bárki megkapja, aki sorban áll érte, a reformpártiak is! Mert mi nem teszünk különbséget ember és ember, ciron és ciron, választó és választó között! És saját vonatra sem költünk vagyonokat...

Nos, beszéltem már magamról a Progresszív Pártról, de a legfontosabbat a végére hagytam. Beszéljünk egy kicsit Önökről, választókról is! A progresszív politikusok nevében azt tudom mondani, hogy mindannyiunkat érdekli az Önök véleménye, sőt, el is várjuk, hogy javaslataikat megosszák velünk. Erre lehetőségük van levélben, személyesen kitelepüléseinken, s itt, most a helyszínen is. A színpad melletti zárt urnába bárki bedobhat egy üzenetet, hogy mit javasol a pártnak, illetve, hogy milyen programpontokat látnának szívesen Francis Underwood programjában. A legtöbb és legjobb javaslatot be fogjuk építeni az Elnök úr politikájába, ezt megígérhetem!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Támogassák a Progresszív Pártot, támogassák nagyszerű leendő elnökünket, Francis Underwoodot, és helyi jelöltjeinket. Ezúton is megköszönöm David Drowle walkeri szenátorjelölt úrnak, hogy felszólalt és eljött nagygyűlésünkre, természetesen ő is számít a támogatásukra! Tegyük jobbá Cironiát, tegyük fényesebbé közösen a jövőt! Köszönöm, hogy meghallgattak, a helyszínen lévőknek mondom, hogy még igen sokszínű programokkal igyekszünk kedveskedni Önöknek a mai napon, semmiképp ne menjenek tehát haza! Hajrá Cironia, Éljen a Nép!